nicotine addict day 10

Tegnap nem akartam rágyújtani, a cigi tényleg büdös most már, valahogy azt hiszem tegnapi nap folyamán egyszer sem akartam rágyújtani. Ami tényleg tetszik és élvezem hogy az elmúlt napok óta egyre jobban tudok öszpontosítani dolgokra. Nincs az hogy egy gondolat menetet megszakítok azzal hogy óránként felállok és kimegyek rágyújtani. Ez bejön.

Ma egesz nap nem kivantam egy szalat sem.

Nicotine addict – day 7

Már csak pár óra és tényleg eltelik egy teljes hét hogy nem dohányzom. Nem gondoltam volna hogy erre képes leszek és azt sem hogy ehez ilyen kemény akaraterőre lesz szükségem. Valahogy rászokni sokkal könyebb volt. Ahogy érzem most is bármelyik pillanatban képes lennék elszívni egy dobozzal is akár, persze nem teszem mivel most már tudom milyen kínszenvedés leszokni, amúgy így hogy tudom milyen kemény dolog ezt megtenni, tuti nem kezdtem volna el.

Van amikor az ember fia bekap egy csúnya hasmenést és akár egy hétig is szenved és görcsöl és mindent megigér hogy csak múljon az a nyavaja, de ez más. Itt lehet igérgetni, semmi nem segít, csak az hogy ha az ember tényleg eldönti fejben hogy ennyi és elég.

Na de nem is erről akartam írni hanem hogy mik a tapasztalataim erről az egy kemény, véres hétről.

Nos a termék ami segítségét “kértem” a leszokásba az a Nicorette tapasz. Ebből is a legerősebb adagot kaptam, mert hogy túl régóta cigizem. Első napokban rettenetes idegesség, szájrágás, hányinger néha szédülés volt a teritéken. Majd jött az a probléma hogy nem tudtam mit kezdeni a felszabadúlt időmmel. Majd a szájszagomat nem tudtam elviselni, mármint a természetes szájszagot. – mert ugye eddig csak simán konstans cigaretta szagom volt, amit megszoktam a hoszú évek alatt és totál hozzá is szoktam, és már el is felejtettem hogy ez amúgy nem természetes, fogkrém ide-vagy oda – Aztán kicsit szendvedtem hogy idegesített a Nicorette patch, de aztán ezt is szépen megszoktam. Volt hogy reggel elfelejtettem felragasztani, és gondoltam hogy kemény gyerek leszek és nem is kell ez nekem, de aztán hanyatt-homlok rohantam a gyógyszertárba hogy egy új dobozzal vegyek, mert éreztem hogy ha ez a hülye matrcia nincs a bőrömre nyalva, biztos kitépek az utcán egy ember kezéből egy cigit és szűrőig szívom, de úgy hogy a homlokom horpad, kb mint középsuliban a Turán Gábor barátom tette a wc-n. – embert még nem láttam úgy szívni a “barnatigrist“ :) – Mekkora barmok is voltunk, te jó ég! :)

A lényeg hogy szépen lassan mindent megszoktam. Még azt is hogy óránként ahogy ezt eddig is tettem simán kimegyek a munkatársakkal, barátokkal a munkahelyen, de valahogy tényleg nem kívánom a cigit. Néha már természetesenek vélem azt hogy nem cigizek, néha már olyan mintha nem is dohányoztam volna soha, de nagyon ki szeretném próbálni. A szabad időmben meg pakolászok, blogot írok, elmaradt kisebb-nagyobb melókat rakok rendbe.

A lényeg hogy érzem hogy képes vagyok és menni fog a következő hét is, nem lesz ezzel probléma, de ezt az egy hét szenvedést simán kitörölném, ahogy a kátrányt a tödőmből és a nikotint a szervezetemből.

A következő hét napban most már keményen elkezdek sportolni és megpróbálom mérni a súllyom is napról, napra. Ha jól emlékszem pont egy + 10 kiló feleslegem van most, ami mondjuk nem feltétlen sok, de én azért érzem. Sikerült kibírnom azt az egy hetet cigi és kávé nélkül – na jó a kávé az nem teljesen igaz, megittam kettőt, de cukor és cigi nélkül csupán csak az ize miatt, de már nem hiszem hogy fogok többet, nem kívánom már, tényleg nem. – pedig aki ismer, tudja hogy a lételemem ez a két káros szenvedély. Én tudom hogy mikor és hol kapható jó kávé, ha egy valamihez értek, az ez. Néha azon gondolkozom hogy miért is írom ezt a sok hülyeséget, de a válasz tök egyszerű, ha egy ember mondjuk ez motivál abban hogy letegye a cigit, akkor már megérte. Ha meg nem akkor a Nicorette cég csak örülhet, mert már a Google az első oldalra hoszta az oldalam :P

És most jöjjön a sok-sok negatív dolog után egy kis pozitív is ami az egy hét múlva történt.

- Reggel korán és frisebben ébredek.
- Érzek illatokat, amiket eddig nem – pesze szagokat is ami nem jó :)
Nem sárga az újjam és nem lepedékes a fogam – undorító
Nem büdös a ruhám, a hajam, a lakás.
Nincs a nadrágomban és mindenhol dohány morzsalék és öngyújtó
Nem hamus a macbook-om, mint ahogy a reggeli után mindig az volt.
Nem vagyok este olyan fáradt és levert.
Bármelyik kocsmába, szórakozóhelyre bárhova leüllhetek, nem kell a dohányzót keresnem.
Kevésbé vagy ideges, feszült.
Rengeteg szabadidőt nyertem (ez tényleg durva)

és legutolsó de a legfontosabb hogy sokan büszkék rám, és nem kell szégyenkeznem ha puszit adok Ancsynak

Na egy ilyen hoszú post után már csak egy jó cigi kéne :P – na jó csak vicceltem –

Jövő héten jön a folytatás, kiegészítve egy kis fogyással, sporttal. Aki meg olvassa annak meg üzenem hogy ne olvassa, ne várja meg mi lesz ennek a 8 hétnek a végeredménye, hanem takarodjon a patikába és írja meg hogy mi a pálya. – Ildi ez nem neked egy elég erős célzás ám. ;)

Quitting day 5

Szóval most tartunk a hét ötödik napján. Tegnap este semmi említésre méltó nem történt. Szokások vissza köszöntek azért, pl. kint a teraszon ülltünk a laptoppal és kellemes idő is volt így eső után. Valahogy azért el tudtam volna képzelni egy kávét és egy doboz cigit az asztalon a gépem mellet. Na de nem volt ott. Friss levegő illat volt helyette. Érdekes.

Késő este már nem volt remegés és a szenvedés is mintha enyhűlt volna. Kicsit olyan mintha kezdeném megszokni azt a dolgot hogy nem cigizek. Néha azért elég érdekes a dolog. Jobbára ugyan azok az érzések vannak bennem mint amikor kipróbáltam az e-cigit. A legidegesitőbb az hogy nem büdös a szám és a kezem, nincs doghány a zsebembe, nincsenek üres dobozok az aszalomon a táskámban, a fiókomban, sehol. Tegnap kb két nadrágom zsebében is találtam öngyújtót, ebben az a fura hogy amikor meg kellet volna akkor sehol nem találam. Szóval ha kell valakinek van egy halommal :)

Ma reggel ismét sok időm volt és megint csak pakolásztam a lakásban, le kell kössem magam még mindig. Majd a munkába menet a Corvin előtt egy lány a cigijét próbálta meggyújtani de nem ment neki és megkérdezett hogy nem-e tudok neki tüzet andni. Érdekes volt azt mondani hogy: “őőő bocs, nem dohányzom”