nicotine addict – week 9

Végre sikerült megválnom az elsőlépéses tapasz rettentő nyomasztó hatásaitól. Az új tapasz – második lépéses – ez méretében tér csak el a nagytestvérétől. Kb fele akkora. Így kisebb felületen iritálja csak a bőrt és kevesebb a nikotin tartalma is ezáltal. Mi változott igazából? Mivel az időjárás is kegyes és nincs rohasztó meleg, így nem fülled be az ember bőre a tapasz alatt – persze korizni se tudok eseőbe menni – valamit valamiért.
Meg kell említenem hogy mivel a nikotin dózis is jóval kevesebb amit táplál a szervezetbe, így a régen sokat emlegetett kéz zsibbadás, levertség érzet is tova röppent. Sokkal jobb a közérzetem mint az első 8 héten.
Van egy totál új  észrevételem is. Régen írtam hogy ua óránként jártam ki a srácokkal cigizni – persze csak mint passzív dohányos – mert valahogy bennem volt ez a “refleksz” – most valahogy ez elmúlt, kb az egyik napról a másikra. Nem veszem észre hogy eltelt egy óra és rohanom kell levegőre.
Van más észrevételem is. A koncentrációs késségem megint jobb lett egy fokkal. Mondhatni napról-napra van most valami változás.
Hosszú heteken ezt hiányoltam, hogy nem volt semmi pozitív élményem – és most van.

Szóval aki a csodát várja a nicorette tapasztól, annak várni kell nyolc kemény hetet. Valójában ez tényleg úgy működik hogy az első lépéses tapasszal az ember kemény heteken keresztűl úgymond túladagolja magát, majd hirtelen váltunk a kisebb tapaszra és valahogy minden könyebb és könyebb lesz. Egész eddig bosszankodva néztem, letargikus állapotban a dohonyos barátaim és kb bárkit lecsaptam volna egy slukkért. Viszont ez az életérzés is eltünt, és a most már nem akarok megölni senkit egy szál cigiért állapot lett úrrá.

A nicorette cég továbra se válaszolt még – pedig szerintem totál jogos volt a kérésem/javaslatom. Szóval  [Support isEqual:nil];

nicorette patch

Lassan közeledik a hetedik hét, hogy ezt a tapaszt használom és talán ennek a segítsége is segített abban hogy leszokjam az egyik káros szenvedélyemről. Persze még nem szoktam le, de szerintem nem is lehet, csak maximum egy időre szünetelteni – persze az idő az viszont akár lehet egy élet is – Na de nem is erről akartam most rizsázni, hanem aki azt tervezi hogy leszokik és segítségül ezt a tapaszt szeretné választani, az ne tegye! Nyáron semmi képpen. Az elmúlt hat hét alatt nem volt semmi gondom a Nicorette Patch-el, de most van. Jelenleg még mindig a legerösebb “matricát” tapasztom a válamra minden reggel és tényleg ügyelve minden részletre próbálom viselni is a leírás szerint. Viszont mivel a tapasz alatt a bőr nem szellőzik és nyáron azért az ember többet izzad, így jobban iritálja a bőrt. Valjuk be őszintén hogy közel negyven mg-al átitatott zárt felületü matrica az ember bőrére ragasztva nyáron, nem egy jó választás. Nagyon csúnya vörös matrica alaku foltok jelentek meg a vállamon, persze eddig is voltak miután leszedtem esténként, de reggelre már hűlt helye se volt. Most viszont van. Reggel az elmúlt 6 nap nyomát is fel véltem fedezni a vállamon. Persze mint esztétikai probléma nem zavar, mivel a ruhám kitakarja, de rettentő égető viszkető érzéssel jár, a napokban társult hozzá egy erős fájdalom is amikor a polóm hozzáér… kemény

Szóval ez egy jó termék, mert tényleg segít, de nyáron nem ajánlott. Tervezem írni egy levelet a cégnek hogy talán sokat segítene ha apró lukak lennének rajta ahol a bőr levegőzni tud egy kicsit. Mert így rettentően viszket, ég, vőrős, bedagad, fáj… Egyre jobban várom már hogy ezt ne keljen minden reggel felnyalni a vállamra. :(

nicotine addict – week 5

Kicsit megkésve ismét, de rengeteg dolgom volt mostanában. Hogy mi változott? Semmi. Még mindig rettentő mód szeretnék rágyújtani, pedig túl vagyok már az ötödik héten is. Jobbára egy dolgon jár az agyam állandóan. Mégpedig hogy az elsőlépéses tapaszból van még hátra három hetem, és váltanom kell egy gyengébb verzióra, majd megint kettő hét és ismét egy gyengébet kell felragasztanom magamra minden reggel. Viszont ezek után már nem lesz semmi tapasz. Na erre leszek kíváncsi, mi lesz akkor amikor nem lesz semmi matrica a vállamon? Mert most így hogy viselem ezt a patch-et így egész elviselhető az egész leszokás folyamat. Amikor rajam van nem kívánom anyira a cigit, de ha nincs rajtam akkor olyan érzés fog el, mintha öt hete nem gyújtottam volna rá, és rettentő elviselhetetlen egy érzés. Remélem nem szokok rá erre a rettentő csúnya matricára, mert ha igen akkor inkább a cigit választanám.

Viszont a súlyom nem nőtt, de nem is fogytam, mivel az elmúlt héten végig rettenet rossz idő volt, így nem volt lehetőségünk kimenni görkorizni. Egyre jobban gondolkozom hogy keresnem kell egy fedett pályát is, pedig nagyon örültem annak végre a leszokásomban segít a sport is ami ráadásként nem egy alaksorban található, izzadságtól büdös, levegő nélküli konditerem, hanem kint a napon a friss levegőn. Persze ezért is preferálom a budaörsi görkori parkot, mert ott nincs az a nagy városi forglaom, egész tiszta a levegő – ahoz képest, hogy az autópálya alig párszáz méterre van.

A másik dolog amit talán fontos leírnom. Az első hetekben még kételkedtem a Nicorette Patch-ben, mármint nem tudtam elhinni, hogy ez tényleg segít. Most már azt kell mondjam hogy ha valaki tényleg fejben már eldöntötte hogy le akar szokni de kell valami segítség benne, azoknak tényleg egy remek választás lehet ez a dolog. Többen mondták itt és facebook-on is, hogy megvárják hogy mi lesz az én történetem vége, de azt kell mondjam hogy szerintem senki ne várjon erre, ha már eljutott odáig hogy szeretne leszkoni akkor próbálja ki. Max ha nem segít vagy nem jön be, akkor mindig van a közelben egy trafik, egy benzinkút, egy non-stop…

nicotine addict – week 4

Elérkezett a negyedik hét vége is. Sikerült ezt is átvészelnem, megjegyezném egyszerűbb és könyebb volt mint az elöző három. Meg kell állapítsam hogy hétről-hétre egyszerűbb elviselni azt a tényt hogy nem dohányzom. Na de szedjük is össze hogy mi történt ebben az egy hónapban.

Elhatároztam hogy le akarok szokni, majd vásároltam erre segédeszközt 15e forint értékben – ez kb egy havi adag Nicorette tapasz – Első napokban kínszenvedés, és talán a második héttől kezdve éreztem azt hogy talán lehet cigi nélkül is élni. Harmadik héten már egyre kevésbé éreztem szükségletét a ciginek, sokszor tényleg büdösnek éreztem ha más szívta melletem. Viszont csak a negyedik héten mondhatom azt hogy tényleg érezhetően enyhűlt a vágy hogy rágyújtsak.

Sikerül mindeközben kb 4 kilót fogynom is, persze ebben inkább a görkori és a kicsit jobban odafigyelünk a kajára dolog segített.

Találtam egy oldalt amiről szeretnék egy kicsit idézni és szeretném elemezni és egyeztetni a saját észrevételeimmel. Az oldal a shop.builder.hu ebből egy cikk ragadott meg igazán. http://shop.builder.hu/cikkek.htm4?id=812  Na de nézzük. (kiemeltem benne a saját észrevételeim) Az oldal ezt mondja:

– 20 perc múlva visszatér a normális vérnyomás és pulzus értéked – ez mondjuk alap

– 8 óra múlva a vér nikotin- és szénmonoxidszintje a felére csökken, az oxigénszint visszatér a normál értékre – Ekkor még csak azt éreztem hogy bárkit megölnék egy cigiért.

– 24 óra múlva a szervezetből kiürül a szénmonoxid, a tüdő kezd megtisztulni a dohányzás okozta lerakódásoktól – Nem köhögtem fel semmit, persze ettől még ez lehetséges, de ekkor még nem vettem észre hogy könyebben lélegeznék, még mindig jobban érdekelt hogy legyőzzem a vágyat hogy rágyújtsak.

– 48 óra múlva a szervezetből teljesen kiürül a nikotin. Jelentősen nő az íz- és szagérzékelés – Mivel én tapaszt haszálok így ez most nem releváns, viszont íz és szagérzékelés ekkor még nem volt jobb mit elötte.

– 72 óra múlva a légzés könnyebbé válik, a hörgők ellazulnak és megnő energiaszintjük – Tényleg semmi javulást nem éreztem ekkor még.

– 4 hét múlva elköltheted az első 15000Ft-os megtakarításodat és innentől folyamatosan – Sajnos ez sem igaz, illetve félig. Mivel 15e az kb napi egy doboz, nekem napi kettő volt, így 30e kéne hogy maradjon, de 15 a tapasz így tényleg 15e kell hogy maradjon, de szerintem – bár nem számoltam – több maradt, ugyanis a cigi mellé az ember észre sem veszi, de rengeteget költ, rágóra, kávéra, üditőre, csokira… na hát ezért szerintem több maradt.

– 4-12 hét múlva javul a vérkeringés – A vérnyomásom alacsonyabb lett, szinte normális, de ebben szerintem megint nagy szerepet játszik a görkori

Fura hogy nem olvasom sehol, azt ami nekem nagyon pozitív élmény az egészben. Rengeteg időm lett, jobb a koncentrációs késségem, kevésbé vagy ingerűlt, viszont a jókedvem is egy kicsit visszább esett. Nem mondom hogy depresziós lettem, csak kicsit nyugodtabb és ezáltal kevésbé “poénkodom” – érdekes, ezt mások vették észre és nem én.

A lényeg hogy jön az ötödik hét, a tapasz újra a vállamon és bízunk benne hogy ennek a hosszú, kemény folyamatnak valami rövidebb és könyebb szakaszába lépek nem sokára.

nicotine addict – week 3

A harmadik hét is elmúlt. Kicsit féltem a hétvégétől, mert koncerteztünk és ilyenkor azért az adrenalin felgyűlik az ember vénájában és amúgyis pörgés van ilyenkor, nagyon. Elmenni a stúdióba összepakolni, aztán utazni a helyszinre, ott kipakolni, majd hadakozni a szervezőkkel, hangosítóval és még ugye el se kezdődött az egész este. Majd ha minden kész akkor meg lehet várni órákat amire lehet kezdeni. Szóval ez nem olyan egyszerű. Simán el tudtam volna szívni vagy két dobozt. Főként miután vége lett a koncertnek és egy kedves kolega meghívott még italozni egy kicsit. Viszont erős voltam nem gyújtottam rá, persze a ruhám alatt a matrica ott volt szépen felragasztva. – ez a Rock’n roll?

Ami változott viszont az elmúlt hetekhez képest, az az időérzék. Mostmár nincs meg bennem az az ösztön hogy óránként fel kell álljak. Már nincs bennem a szokásos rutin, hogy menjek ki az erkélyre. Persze ebben segítenek a munkatársak, látom mennek ki, megyek én is.

A lényeg megint egy héttel közelebb vagyok, minden könyebb, de ettől még mindig, minden nap bennem van hogy milyen egyszerű lenne lemenni a benzinkútra egy doboz cigiért, és a kávézóban egy kávé mellet elszívni az egészet!

nicotine addict day 9

Ma kicsit megkéstem a posttal, de azért így nap végén összefoglalom, hogy mi újság.
Továbra sem gyújtottam rá, most már tényleg azt mondhatom, hogy nem idegen az a tény hogy nem dohányzom, kezd természetesé válni. – Meg lehet ezt is szokni, akárcsak a cigizést –
Tegnap estéhez azért hozzátenném, miután végeztünk a melóhelyen a meeting-ekkel, piszok gyorsan a lakásba rohantam a gitáromért, majd a próbateremben. – megjegyezném hogy ekkor azért régen volt egy kis cigi, kávé szünet még mielőtt próbálni mentem volna – de valahogy már nem is gondoltam rá.
A próba nagyon jó volt, nem fáradtam el, max csak nagyon meleg volt, de ez ellen most nem tehettünk semmit. – klíma még nincs, majd lesz most már – Na, de a lényeg hogy most már tényleg azt is állíthatom hogy jobban tudok énekelni, mármint nem szebben, hanem kitartóbban, értsd. több a levegő, a szufla. :P Ergó, piszok jók is voltok ezért.
Tegnap sajnos ezek után az időjárás keresztbe tett nekem, így a sport részét sajnos hanyagolnom kellet, de hát ez van. Viszont jelenleg 75,6 a ma reggeli mérlegem.

nos hát itt tartunk.

Nicotine addict – day 7

Már csak pár óra és tényleg eltelik egy teljes hét hogy nem dohányzom. Nem gondoltam volna hogy erre képes leszek és azt sem hogy ehez ilyen kemény akaraterőre lesz szükségem. Valahogy rászokni sokkal könyebb volt. Ahogy érzem most is bármelyik pillanatban képes lennék elszívni egy dobozzal is akár, persze nem teszem mivel most már tudom milyen kínszenvedés leszokni, amúgy így hogy tudom milyen kemény dolog ezt megtenni, tuti nem kezdtem volna el.

Van amikor az ember fia bekap egy csúnya hasmenést és akár egy hétig is szenved és görcsöl és mindent megigér hogy csak múljon az a nyavaja, de ez más. Itt lehet igérgetni, semmi nem segít, csak az hogy ha az ember tényleg eldönti fejben hogy ennyi és elég.

Na de nem is erről akartam írni hanem hogy mik a tapasztalataim erről az egy kemény, véres hétről.

Nos a termék ami segítségét “kértem” a leszokásba az a Nicorette tapasz. Ebből is a legerősebb adagot kaptam, mert hogy túl régóta cigizem. Első napokban rettenetes idegesség, szájrágás, hányinger néha szédülés volt a teritéken. Majd jött az a probléma hogy nem tudtam mit kezdeni a felszabadúlt időmmel. Majd a szájszagomat nem tudtam elviselni, mármint a természetes szájszagot. – mert ugye eddig csak simán konstans cigaretta szagom volt, amit megszoktam a hoszú évek alatt és totál hozzá is szoktam, és már el is felejtettem hogy ez amúgy nem természetes, fogkrém ide-vagy oda – Aztán kicsit szendvedtem hogy idegesített a Nicorette patch, de aztán ezt is szépen megszoktam. Volt hogy reggel elfelejtettem felragasztani, és gondoltam hogy kemény gyerek leszek és nem is kell ez nekem, de aztán hanyatt-homlok rohantam a gyógyszertárba hogy egy új dobozzal vegyek, mert éreztem hogy ha ez a hülye matrcia nincs a bőrömre nyalva, biztos kitépek az utcán egy ember kezéből egy cigit és szűrőig szívom, de úgy hogy a homlokom horpad, kb mint középsuliban a Turán Gábor barátom tette a wc-n. – embert még nem láttam úgy szívni a “barnatigrist“ :) – Mekkora barmok is voltunk, te jó ég! :)

A lényeg hogy szépen lassan mindent megszoktam. Még azt is hogy óránként ahogy ezt eddig is tettem simán kimegyek a munkatársakkal, barátokkal a munkahelyen, de valahogy tényleg nem kívánom a cigit. Néha már természetesenek vélem azt hogy nem cigizek, néha már olyan mintha nem is dohányoztam volna soha, de nagyon ki szeretném próbálni. A szabad időmben meg pakolászok, blogot írok, elmaradt kisebb-nagyobb melókat rakok rendbe.

A lényeg hogy érzem hogy képes vagyok és menni fog a következő hét is, nem lesz ezzel probléma, de ezt az egy hét szenvedést simán kitörölném, ahogy a kátrányt a tödőmből és a nikotint a szervezetemből.

A következő hét napban most már keményen elkezdek sportolni és megpróbálom mérni a súllyom is napról, napra. Ha jól emlékszem pont egy + 10 kiló feleslegem van most, ami mondjuk nem feltétlen sok, de én azért érzem. Sikerült kibírnom azt az egy hetet cigi és kávé nélkül – na jó a kávé az nem teljesen igaz, megittam kettőt, de cukor és cigi nélkül csupán csak az ize miatt, de már nem hiszem hogy fogok többet, nem kívánom már, tényleg nem. – pedig aki ismer, tudja hogy a lételemem ez a két káros szenvedély. Én tudom hogy mikor és hol kapható jó kávé, ha egy valamihez értek, az ez. Néha azon gondolkozom hogy miért is írom ezt a sok hülyeséget, de a válasz tök egyszerű, ha egy ember mondjuk ez motivál abban hogy letegye a cigit, akkor már megérte. Ha meg nem akkor a Nicorette cég csak örülhet, mert már a Google az első oldalra hoszta az oldalam :P

És most jöjjön a sok-sok negatív dolog után egy kis pozitív is ami az egy hét múlva történt.

- Reggel korán és frisebben ébredek.
- Érzek illatokat, amiket eddig nem – pesze szagokat is ami nem jó :)
Nem sárga az újjam és nem lepedékes a fogam – undorító
Nem büdös a ruhám, a hajam, a lakás.
Nincs a nadrágomban és mindenhol dohány morzsalék és öngyújtó
Nem hamus a macbook-om, mint ahogy a reggeli után mindig az volt.
Nem vagyok este olyan fáradt és levert.
Bármelyik kocsmába, szórakozóhelyre bárhova leüllhetek, nem kell a dohányzót keresnem.
Kevésbé vagy ideges, feszült.
Rengeteg szabadidőt nyertem (ez tényleg durva)

és legutolsó de a legfontosabb hogy sokan büszkék rám, és nem kell szégyenkeznem ha puszit adok Ancsynak

Na egy ilyen hoszú post után már csak egy jó cigi kéne :P – na jó csak vicceltem –

Jövő héten jön a folytatás, kiegészítve egy kis fogyással, sporttal. Aki meg olvassa annak meg üzenem hogy ne olvassa, ne várja meg mi lesz ennek a 8 hétnek a végeredménye, hanem takarodjon a patikába és írja meg hogy mi a pálya. – Ildi ez nem neked egy elég erős célzás ám. ;)

Quitting day 5

Szóval most tartunk a hét ötödik napján. Tegnap este semmi említésre méltó nem történt. Szokások vissza köszöntek azért, pl. kint a teraszon ülltünk a laptoppal és kellemes idő is volt így eső után. Valahogy azért el tudtam volna képzelni egy kávét és egy doboz cigit az asztalon a gépem mellet. Na de nem volt ott. Friss levegő illat volt helyette. Érdekes.

Késő este már nem volt remegés és a szenvedés is mintha enyhűlt volna. Kicsit olyan mintha kezdeném megszokni azt a dolgot hogy nem cigizek. Néha azért elég érdekes a dolog. Jobbára ugyan azok az érzések vannak bennem mint amikor kipróbáltam az e-cigit. A legidegesitőbb az hogy nem büdös a szám és a kezem, nincs doghány a zsebembe, nincsenek üres dobozok az aszalomon a táskámban, a fiókomban, sehol. Tegnap kb két nadrágom zsebében is találtam öngyújtót, ebben az a fura hogy amikor meg kellet volna akkor sehol nem találam. Szóval ha kell valakinek van egy halommal :)

Ma reggel ismét sok időm volt és megint csak pakolásztam a lakásban, le kell kössem magam még mindig. Majd a munkába menet a Corvin előtt egy lány a cigijét próbálta meggyújtani de nem ment neki és megkérdezett hogy nem-e tudok neki tüzet andni. Érdekes volt azt mondani hogy: “őőő bocs, nem dohányzom”

nicorette day 1

12 év aktív dohányzás után gondoltam elég, vettem ma reggel egy barátom javaslása után tapaszt, hátha ez segít. Jelenleg tegnap 2 dobozzal szívtam és ez kb jellemző volt az elmúlt 1-2 évre már.
Na most ez a tapasz 25mg nikotint tartalmaz, kb fedezi is azt a menyiséget amit elfüstölök, hát nézzük mit bír a cucc… most kicsit viszket, kicsit hűsít és valami hányinger is van.

A szer amivel most megpróbáljuk: